Ha rendesen tudnánk angolul, vagy legalább a világ rendesen tudna magyarul, akkor most nem lennék ekkora fekáliában. Mert nagyon úgy néz ki, hogy a forradalmi hevület hamarosan elsodorja Magyarország egyetlen liberális/baloldali talk rádióját, a Klubrádiót, amit lehet és kell is néha utálni, de azért lehetetlen megtagadni tőle, hogy az utolsó olyan adó, ahol egyértelműen és világosan szembeszállnak az orbáni őrülettel, és érveket szegeznek a hülyeségekkel szemben, ha éppen történik valami meglepő, de egyáltalán nem mulatságos politikai akció.

Nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem médiatúlsúlyra törekszik, hanem egyértelmű és végleges médiauralomra, különben nem szutyongatná ezt a szerencsétlen, nem túl nagy rádiót, amit ugyan nem ritkán félmillióan hallgatnak, de forradalmat nem valószínű, hogy kirobbant a nagyszerű nemzeti megújulás, plusz a szárnyvonalak ellen.

A huzavona régebben kezdődött, amikor a Bajnai kormány alatt elnyert a cég egy másik frekvenciát, amit aztán visszavontak, merthogy mindjárt jön a forradalom. És akkor majd inkább a következő garnitúra adjon nekik új frekvenciát, mert a jobboldali kormányok arról híresek, hogy csak úgy szórják a pénzt és a frekvenciát a baloldali vagy akár metszően semleges csatornáknak, adóknak és újságoknak, legalábbis eddig nem így tettek, és mily meglepő, az Orbán-kormány sem változtatott ezen a gyakorlaton.

Természetesen a frekvenciát nem a kormány adja, hanem az erre hivatott testület, ami véletlenül fideszes politikusok vezetésével működik, ilyeténképpen döntései egybeesnek a kormány akaratával, most például nagyon.

Az új frekvenciát tehát nem kaphatta meg a Klubrádió, de a régire kötött szerződés lejárt, ezért a nagyságos Médiatanács új pályázatot írt ki a 95.3-ra, nehogy megsérüljön a demokratikus gyakorlat, nem beszélve az egyenlő pályák, egyenlő esélyek elvéről (én biciklivel megyek).

Jelenleg a harmadik, két hónapos ideiglenes periódusát tölti az éterben a rádió, folyamatos a bizonytalanság, ráadásul pénz sincs, mert valamiért az állami cégek nem hirdetnek olyan adón, ahol esetleg ellentmond valaki a Nemzeti Együttműködés és Nemzeti Hitvallás kinyilatkoztatásainak, viszont a magáncégek pedig be vannak ijedve, hogy mi lesz velük, ha esetleg reklámozni mernének, és a némileg kézileg vezérelt adóhivatal esetleg lecsap rájuk, mondjuk havonta kétszer. Persze ezek a félelmek oktalanok, mert a kormány nem vezéreli kézzel az adóhivatalt, csak ezek az ostoba magáncégek nem tudják, és úgy tesznek, mintha igen. Pedig nem.

Ezért aztán a rádió hallgatói összedobtak több mint százmillió forintot, hogy működhessen a rádió, mire a Hivatal gyorsan kiírta a pályázatot, hogy akkor inkább mégse.

Magyarországon két talk rádió van, a Klub és az Infó, utóbbi pedig kényszeresen középen áll, a legnagyobb nyugalommal hallgatja végig bármelyik politikus hazudozásait, nehogy egy túl erős visszakérdezéssel abba a gyanúba essék, hogy netán jobb- vagy baloldali. Inkább tűrik a leglaposabb és legalpáribb fecsegést, mert különben mehetnek ők is a levesbe. Nem rossz taktika, bár az én ízlésemnek kicsit langyos, az ilyesmit pedig kiköpi az Úr.

De most nem róluk beszélünk, hanem a másikról, azaz a létező kettőből arról a rádióról, amelyiknek határozott világképe van, tehát elpusztítandó.

A kiírt pályázat szerint túl sok a beszélgető adó, ezért a Klubrádió helyén létre kell hozni egy zenés, helyi érdekű adót, mert zenés rádióból nincs elég, gyakorlatilag alig akad, legalábbis a tahók arányához képest, akik képtelenek húsz másodpercnél tovább figyelni az emberi beszédre, mert ilyen esetben elfelejtenek lélegezni, és ott halnak meg műbőrkalapban a Suzuki volánjánál, a bólogató Batman pedig felsérti a homlokukat.

Hatvan százalék zene, helyi hírek – ilyen rádiót képzel el a Klubrádió helyére a Fő Képzelő, és biztos mindez azért van, mert a lakosság egy jelentős része nem hallotta elégszer a Gedeon bácsit, vagy a szintén nagyszerű slágert, amit az elmúlt héten kilencvenszer volt szerencsém meghallgatni, de sem a szerzőjére, sem az előadójára, sem a címére, sem a dallamára nem emlékszem.

Arató András, a Klubrádió főnöke találóan fogalmazta meg, hogy annál nagyobb esélye van egy pályázónak a frekvencia elnyerésére, minél kevésbé hasonlít a Klubrádióra. Ez teljesen érthető a kormány szempontjából (aminek semmilyen befolyása nincs a döntésre, csak mondom), mert az csak nagy és gazdag országokban szokás, hogy a hatalom szponzorálja azokat, akik ellene beszélnek (lehet, hogy ott sem, csak ilyesmiket hallottam, meg láttam a moziban).

Az a szerencse itt Kelet-Európában, hogy nem kell figyelni a látszatra.

Biztos vagyok benne, hogy amennyiben egy amerikai elnöknek vagy szenátornak csípi a szemét valamelyik rádióadó, mindent megpróbál, hogy kicsinálja, de ennyire primitíven, ilyen átlátszóan és gátlástalanul nem teheti meg, sőt még az is előfordulhat, hogy tűrnie kell, hogy alázzák, mert amennyiben kitudódna, hogy megpróbált keresztbe tenni, esetleg baja származna ebből.

Nálunk minden rendben, itt a politikusok is szabadabbak, mint odaát.

One comments

One Reader’s Comments

  1. id.Törőcsik Józsefné

    Kedves Para-Kovács Imre! Keddenként – valaha – már sokszor hallottam, hangját de ez az első írás, amit Öntől olvasok. T ermészetesen egyetértek, de ha szabad “dicsekednem”, amikor Debreczeni József könyveit, cikkeit és TGM cikkeit olvastam, nem kellett sok logika ahhoz, hogy mindent, ami csak rossz, elhígyjek. Én sajnos elejétől fogva Mussolinit látom benne /már alkatánál fogva is/ aki képviselői menlevél ellenére is kirángatatta Granscit a parlament soraiból és börtönbe vettette. Szerintem még sok rossz fog jönni. Ha most lennék fiatal elegánsan kisurrannék M.O. légteréből, de 79 éves korban már nem megy.Szivélyes dvözletem: id.Törőcsikné

Írja meg véleményét!