Testközelből figyelni, ahogy a Fidesz a kilencvenes évek elejétől leegyszerűsíti a politikai nyelvet, és ezzel egyetemben a politikát, nos, egészen különleges élmény volt, az út a lényeg, az a csodálatra méltó folyamat, minek következtében értelmes emberek az értelmes beszédtől elindulva eljutottak a hülyeség és a primitívség legsötétebb régióiba, és mindezt nem egészen húsz év alatt.

Húsz év, amit bármire fel lehetett volna használni, pártként is, egyénként is, lehetett volna műveltséget szerezni, mestereket tanulmányozni, zenét hallgatni, könyveket olvasni, esetleg elmenni oda, ahol még nem jártak, fejlődni és fejleszteni, szinte minden belefért volna, de ehelyett csupán a totális és sajnálatra méltó leépülés. A Fidesz korcsoportjába tartozó keménydrogosok sem pusztultak le agyilag ezen időszak alatt annyira, mint jelenlegi politikai életünk vezetői, pedig a heroin egészen biztosan gátolja az intellektuális kibontakozást, bár kétségtelen, hogy a hatalommal és a hatalom megszerzésére tett kétségbeesett kísérletekkel kapcsolatban nem végeztek ennyire mély vizsgálatokat.

Az Európai Szakszervezetek Szövetsége tüntetést tartott Budapesten, melyen – forrásoktól függően – 40-45-50 ezren vettek részt, hogy tiltakozzanak a megszorítások politikája ellen, melyet Európa szerte alkalmaznak a válság tüneteinek enyhítésére. Most semmiképpen sem mennék bele, hogy ez a megszorongatás szükségszerű rossz-e, vagy béna pótcselekvés, ezért vannak közgazdászok, majd ők elvitatkozgatnak egymással, azonban a tüntetés meghirdetését követő kormányzati reakció annyira meglepő és mulatságos volt, hogy ahhoz képest egy tubán játszó kétfejű borjú kifejezetten unalmas, bár kétségtelen, hogy egy kétfejű borjú megközelítőleg sem rendelkezik olyan szórakoztatási képességekkel, mint Szijjártó Péter, aki viszont nem tud tubázni.

Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az Orbán-kormány, miközben – egyesek szerint nagyon is helyesen, mások szerint felháborító módon – folytatja a Bajnai-kormány gazdaságpolitikáját, kiegészítve a saját elcseszett adópolitikája miatt szükséges extra megszorításokkal, felváltva küldi tagjait a kamerák elé, hogy bambán vagy éppen hepciásan kijelentsék: nincs semmiféle megszorítás, mert a megszorítás rossz, kommunista megszorít, fideszes ilyesmit akkor sem tenne, ha Lendvai Ildikót szorítanának a halántékához. A fideszes az genetikailag olyan, hogy képtelen megszorítani, még a csavarok is mind lazák a környezetében, a fideszes csak gazdaságot tud élénkíteni adócsökkentéssel és munkahelyet teremt, százat és ezeret!

Ez természetesen átlátszó hazugság, de rendkívül népszerű, és ha belegondolunk, a Csillagok háborúja is csak fantáziaszülemény volt, mégis nemzetközi rajongótábora van.

A mókaláda akkor borult ki, amikor a fentebb megnevezett nemzetközi szakszervezet éppen a megszorítások ellen kívánt tiltakozni, amire csak egyetlen dolgot tehetett a kormány: kiküldte a kamera elé a soron következő túlfizetett agyhalottat, és szépen elmondatta vele, hogy bizony Orbán Viktor a legteljesebb mértékben egyetért a szakszervezet követelésével, a maga részérő annyira utálja a megszorítást, hogy néhánnyal saját kezűleg végzett a hátsóudvarban. De nemcsak ő, hanem a felesége is, és már a gyermekekkel is megutáltatták, így aztán üdvözli a megmozdulást (amin halaszthatatlan kormányzati elfoglaltsága miatt nem tud részt venni, de lélekben velük van).

Ez egyébként kár, mert biztos nagy sikert aratott volna, midőn saját intézkedései ellen tüntet az enyhén ingerült munkások közé vegyülve. Ha elsőre abszurdnak tűnik a helyzet, gondoljanak csak bele: nemrégiben éppen az ellen a Brüsszel ellen vonta ki korrodált kardját, amit momentán ő képvisel. Ilyeténképpen simán belefért volna, hogy saját gazdaságpolitikája ellen vonul utcára. Simán maradna annyi hülye, aki ezután is feltétlenül támogatja, bizalmi indexe esetleg még növekedne is kicsit, mert „kiáll a munkavállalókért, Viktor a mi igaz barátunk”, tehát a kockázat minimális, leszámítva annak eshetőségét, hogy egy esetleg kellőképpen tájékozott és túlságosan ingerült munkás odacsap, erre tartjuk a terrorelhárítókat.

Eljutottunk tehát odáig, hogy az egykor szellemes és csillogóan intellektuális Fidesz lezüllött a legutolsó junky színvonalára: mire kell a 25 dollár? Lakbérre, természetesen!, és néz a szemünkbe ártatlan arccal, csak a véres szemei cáfolják némileg a mondat igazságtartalmát, meg a kéz remegése, de mindegy is, nem a jelekből olvasunk, egyszerűen tudjuk, hogy bármit is mond, hazudik, mert nincs lakbér, nincs ebéd, nincs villanyszámla, nincs semmi, csak az anyag, ami esetükben a hatalom és annak következményei.

Egy junkynak csak a nagymamája hisz, mert barátai, testvérei partnerei és szülei már kiismerték, látták, ahogy ellopja a családi tévét, és látták, ahogy ellopta volna a családi házat is, ha nincs megfelelően lealapozva, de a nagymama ad még 25 dollárt, aztán még 25-öt. Nem is biztos, hogy azért, mert elhiszi a hazugságot, csak neki a junky még mindig az aranyos kis unoka, aki nemrég olyan helyesen totyogott a homokozó körül.

Aztán egyszer meghalnak a nagymamák.

4 Comments

4 Reader’s Comments

  1. Így, így…

  2. Köcce… Volt legalább 5 percem, ami nem volt borongós…:D

  3. Azért ne feledjük el, hogy Para-Kovács dicsőítette anno azt a Such Györgyöt, akinél bunkóbbat és cinikusan aljasabbat ritkán lát az ember. Egy műveletlen, ostoba fajankó Para kedvence, a Magyar Rádió mindent romba döntő hóhéra, Orbán egykori kabinetfőnöke, jelenleg a filmesek rettegett terrorvezére.

  4. A nagymamák már meghaltak. Csak nem jelentették be azért, hogy a postás továbbra is kihozza a nyugdíjat.

Írja meg véleményét!